Mottó:
„- Honnan tudja, hogy mit jelentenek ezek a szavak?
-Sokat olvasok.”
A kérdést egy nyolcadikos kislány tette fel, amikor pármunka során A magyar nyelv értelmező kéziszótárát lapozgatta.
Az olvasás jótékony hatásairól már régóta tudunk: képzeletformáló, általa sokkal árnyaltabban, szebben fejezhetjük ki önmagunkat, segít a tanulásban, empátiánk kialakításában.
Egy biztos: az olvasás közösségteremtő erővel bír.
Idén az irodalmi kávéház különleges esemény volt, hiszen humán napra, József Attila születésnapjára esett.
És ha költészet napja, akkor, gyermekmondókák, versek, balladák, megzenésített lírai alkotások: Mondjam még? Petőfi Sándor, Baka István, Tisza Kata, Charles Baudelaire, Bereményi Géza, Cseh Tamás.
Kamaszkorunk regényei, novellái is ránk köszöntek a jóízű beszélgetés közben: Jó reggelt, búbánat!, Szólíts a neveden!, Örkény István.
Sokan szeretjük a Nők Lapját, ahol a szerkesztőség időről időre vendégszerkesztőt hív meg, többek között Vámos Miklóst, Grecsó Krisztiánt.
Irodalom, zene, film…Véleményt alkottunk a dokumentumfilmek fontosságáról, ahol a rendező „szemén” keresztül látjuk a valóságot. Gyakran előfordul, hogy azért olvasunk el egy könyvet, mert nagyon tetszett a belőle készült film, és fordítva: Szereti Ön Brahmsot?  
Nagy örömmel töltött el mindnyájunkat, hogy egyre többen tettük tiszteletünket a rendezvényen.

Az iskolai könyvtári kölcsönzések növekvő száma azt mutatja, hogy digitális világuk dacára sok gyerek olvas. Az olvasásról köztudott tény, hogy a szórakozás mellett fejleszti a képzelőerőt, bővíti a szókincset, és segít a szövegalkotásban.
Új sorozatunkban az iskolánkban dolgozókat kérdezem arról, hogy melyek azok a könyvek, melyeket nagy szeretettel ajánlanának gyerekeknek és felnőtteknek.
Először Pintér Ildikó igazgatónő beszél olvasási élményeiről.
„Fekete István: Tüskevár című regényét felnőttként olvastam végig, annak ellenére, hogy az általános iskolában kötelező olvasmány volt. Egyébként nyaranta minden kötelező irodalmat elolvastam, kivéve a Tüskevárat. Gyermekként ugyanis nem vettem észre, hogy az író egy kisfiú személyében mekkora szeretettel, derüvel mutatja be az eseményeket. Tutajost őszinte, tiszta szívű gyermeknek ismerhetjük meg, kire ennyi év után is jó emlékezni. A cselekmény feltárása közben csodálatos tájleírások mutatják be a természet szépségét.
Mindenkinek szívből ajánlom Horváth Árpád: A megkésett világhír című életrajzi regényét. A mű Jedlik Ányos István életét mutatja be, akit a dinamó és a szóda magyar feltalálójaként tartunk számon. A fizikus elsőként egyetemi hallgatóinak mutatta be találmányait, és nem foglalkozott a jogi szabadalmazással. Számomra a regény elsősorban a tudomány szerethetőségéről szól.
Ami a szakirodalmat illeti, szeretném megemlíteni Bolyai János: A semmiből új, más világot teremtettem című művét. Nagyon érdekes, hogy három matematikus: Bolyai János, Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij és Carl Friedrich Gauss szinte egy időben, egymástól függetlenül korszakalkotó felfedezéseket tettek a geometria terén.”

Hallottál-e már Geronimo Stilton kalandjairól? A Rágcsáló Hírek főszerkesztője gyakran találja magát izgalmas helyzetekben. Vicces, furcsa és egy kicsit talán hihetetlen kalandok részesei lehettek, ha elolvassátok a mulatságos történetek valamelyikét.
A könyveket az iskola könyvtárából kölcsönözheted ki.

Egy könyvsorozat a mai gimnazisták problémáiról, életéről. Reni naplóját olvasva nemcsak a főhős mindennapi életét ismerheted meg, hanem bepillantást nyerhetsz egy gimnázium világába is. Barátságok, szerelmek, szakítások, kibékülések és további izgalmas kalandokról olvashatsz, ha kikölcsönzöd az iskola könyvtárából a A Szent Johanna gimi könyvsorozat köteteit.